Nos, nem mostanában írtam az utolsó bejegyzésemet ezért ezúton is elnézést kérek! (főleg, hogy ezt a post-ot már régen ígértem) !DE! mint a mondás is tartja, jobb később, mint soha :P. Tehát az igék:
Egy-két előző bejegyzésemben röviden már eset szó pár dologról az igékkel kapcsolatban, most pedig szeretném az egészet röviden (amennyire lehet) összefoglalni. A japán nyelvben az igék különböző alakban jelenhetnek meg igeidők és igemódok szerint.
A jelen idő állító és tagadó igealakok a következőkép néznek ki:
- ます (masu) Jelen (jövő is) idejű, udvarias, kijelentő igerag
- ません (masen) Jelen (jövő is), udvarias stílusú, tagadó igerag
Ragozások szerint három fő csoport létezik:
1. A "-ru" igék (Vigyázat! Nem minden "ru"-re végződő ige tartozik ebbe a csoportba)
Ide azok az igék tartoznak amiknek a szótári alakja "ru"-ra végződik és a szótövük nem változik a ragozásuk során. Például: たべる (taberu - enni) 、みる (miru - nézni)
2. Az "-u" igék
Ezek szótári alakja "u"-ra végződik és ragozáskor az igeragokat az "u" előtti mássalhangzóhoz kell hozzáadni. Ezen okból kifolyólag ezeknél ragozáskor a "masu" illetve "masen" igeragok egy "i"-vel bővülnek, tehát "imasu" és "imasen" lesz belőlük. Például: きく (kiku - hallgatni)、のむ (nomu - inni)、わらう (warau - nevetni)、つづく (tsudzuku - folytatni)
3. A harmadik csoport a kivételek. Ide csak két ige tartozik a くる (kuru - jön) és する (suru - csinál)
Ezek alakja a ragozásuk során teljesen megváltozik.
Az igék ragozása tehát a következőkép alakul:
| A "ru" igék | Az "u" igék | A kivételek | ||
| Szótő | mi | no | - | - |
| Szótári alak | miru | nomu | kuru | suru |
| Jelen állító | mimasu | nomimasu | kimasu | shimasu |
| Jelen tagadó | mimasen | nomimasen | kimasen | shimasen |
Mint azt már egy előző post-ban is elmondtam a japán nyelvben a jelen és a jövő idő teljesen megegyezik (hogy ép melyiket halljuk/használjuk az a szövegkörnyezetből a határozószók segítségével derül ki.)
A múlt időről is esett már szó a mellékneveknél, ezért nagyon könnyű dolgunk van, mert az igéknél is nagyon hasonló a helyzet (kijelentő > tagadó sorrendben):
A jelen idejű igeragok: -ます -ません
A múlt idejű igeragok: -ました (-mashita) -ませんでした (-masendeshita)
Ehhez külön táblázatot nem csinálok, de nagyon egyszerű a dolog: a "masu" és "masen" helyett a "mashita" és "masendeshita" igeragokat kapcsoljuk a szótőhöz. (Az átláthatóság kedvéért kékkel jelöltem a kicserélendő részeket.)
A japán nyelvben az egyik legnehezebb és legfontosabb nyelvtani lecke az igék ún. "-te" alakja. Ennek a formának nagyon sok használata van:
- kérések kifejezése
- engedélykérés
- tiltás
- igék összekapcsolása
Mindhárom igecsoport esetében más a szabály a "te" alak képzésére.
1. A "-ru" igék esete a legegyszerűbb, ugyanis az ige "-ru" végződésének a helyére kerül a "te". Tehát például: たべる (taberu - enni) ==> たべて (tabete)
2. Az "u" igék esetében kicsit már bonyolultabb a helyzet, ugyanis az igék szótári alakjának utolsó szótagjának a függvényében lesz más és más a ragozás:
A.) Ha a szótári alak つ (tsu)、る (ru) és う (u)-re végződik:
あう (au - találkozni) ==> あって (atte)
まつ (matsu - várni) ==> まって (matte)
すくう (sukuu - megmenteni) ==> すくって (sukutte)
Látható, hogy ebben az esetben a "t" megkettőződik, tehát hosszan is ejtjük.
B.) Ha a szótári alak む (mu)、ぶ (bu)、ぬ (nu)-re végződik akkor:
よむ (yomu - olvasni) ==> よんで (yonde)
あそぶ (asobu - játszani) ==> あそんで (asonde)
しぬ (shinu - meghalni) ==> しんで (shinde)
Ebben az esetben nincs kettőződés, ám a "te" "de"-re alakul és előtte pedig egy "n" hang van.
C.) Ha く (ku)-re:
かく (kaku - írni) ==> かいて (kaite)
Ebben az esetben a végződés "ite" lesz.
Kivétel az いく (iku)!
D.) Ha ぐ (gu)-re:
およぐ (oyogu - úszni) ==> およいで (oyoide)
A végződés "ide" lesz.
E.) Ha す (su)-re:
とかす (tokasu - felolvasztani) ==> とかして (tokashite)
A "su" eltűnik és az új végződésünk a "shite" lesz.
Amint látható az "u" igéknél elég változatos a ragozási szabály ép ez benne a nehézség. Sajnos ezeket meg kell tanulni :P
3. Végül pedig a két rendhagyó ige "te" alakja a következő:
する (suru) ==> して (shite)
くる (kuru) ==> きて (kite)
Ennyit gondoltam az igékről mára, de a folytatásban még lesz szó a "te" alak különféle használatáról, illetve a rövid alakos ragozásról. Sajnos egy bejegyzésben ez a sok minden nagyon hosszú volna (így is eléggé hosszú lett), szóval majd szép apránként. Pá
Ui.: Ja igen, nem említettem még, de a blog fő célja segítségnyújtás a tanuláshoz, !DE! nem helyettesíti a kimerítő és részletes tankönyvi anyagokat. Tehát aki komolyabban bele akar merülni a nyelvtanulásba, az ne itt a blogon akarja szerintem :P ugyanis ezek a bejegyzések csak rövid összefoglalók.
