Az igék - II.

Ahogyan azt tegnap ígértem, a mai bejegyzésembe beszélek kicsit az igék “-te” formájának használatáról.

Kezdjük is az egyik legfontosabbal, a kérések kifejezésével. Lényegében egyszerű a dolog, kétféleképpen használjuk. Az egyik (a gyakoribb) formája amikor az ige “te” formája után közvetlenül a “kudasai” szócskát kapcsoljuk és ezzel kész is az udvarias kérés formánk. Ennek az alaknak a jelentése: ~”Kérem / Legyen szíves … –ni!”
Egy pár példa:

• たべてください (tabete kudasai – Legyen szíves (meg)enni … ezt!)
• みてください (mite kudasai - Kérem nézze(n) meg (valamit)!)
• たってください (tatte kudasai - Kérem álljon fel!)
• のんでください (nonde kudasai - Kérem igya meg …!)

A kevésbé udvarias kéréseknél (pl. családtagokkal, barátokkal szemben) a “kudasai” szócskát egyszerűen elhagyjuk. tehát csak az igénk “te” alakja marad.

A “te” forma egy másik használata, amikor engedélyt szeretnénk kérni valakitől vagy megtiltani akarunk valamit. Hogyan is néz ez ki:

• Engedélykérésnél a következő a helyzet: “~てもいいですか？"  (~te mo ii desu ka? - Szabad…-ni?)
  Például: のんでもいいですか？ (nonde mo ii desu ka? – Megihatom (ezt)?)
• Tiltásnál: “~てはいけません！" (~te ha ikemasen! – Nem szabad…-ni)
  Például: はしってはいけません (hashitte ha ikemasen – Ne szaladj / Nem szabad szaladni!)

A harmadik használata a “te” formának az igék összekapcsolása. Ha két vagy több igéből álló cselekvéssort szeretnénk kifejezni. (“Ezt csináltam, aztán meg azt … “) Ebben az esetben mindig az utolsó ige alakja határozza meg a többi idejét és módját is. Például:

うちにかえって、ねます。 (Uchi ni kaette, nemasu – Hazamegyek és alszok.)
あさごはんをたべて、コーヒーをのみます。　(Asagohan wo tabete, kouhii wo nomimasu - Megreggelizek és iszok egy kávét.)

Ide tartozik még, hogy a “te” forma másfajta tagmondati viszonyt is kifejezhet.

Módhatározó: いそいでひるごはんをたべます。　(Isoide hirugohan wo tabemasu - Sietve megebédelek.)
Ok kifejezése: ふくをよごして、すみません。　(Hon wo yogoshite, sumimasen - Sajnálom, hogy összekoszoltam a ruhát.)

Egyelőre ennyi az igék “te” alakjáról, hátravan még a rövid alak és még sok jó dolog :P De mára elköszönök.

Egyszerű mondatok

Bár már beszéltem egy korábbi post-ban a は (wa) szerepéről, illetve a kérdő mondatokról, de vegyük át ezeket egy kicsit újra.

Tehát a は: Ez egy úgynevezett partikula, amit (általában) a mondatokban az alany jelölésére használunk.

Pl.: 私は学生です。 << watashi ha gakusei desu. << diák vagyok.

Észrevehetjük, hogy bár "wa"-nak ejtjük, mégis a は (ha) hiraganával írjuk. Ezt jegyezzük meg!

Általában főnevek és kerek mondatrészek után használjuk. Mondatrészek esetébe a "は" elé a "の" "no" kerül. 

Pl.: あそこに歩いてるのは田中さんです。 << Asoko ni aruiteru no ha tanaka-san desu. << Aki ott sétál az tanaka úr.

A "は" csak akkor használatos, amikor már mindkét (vagy több) beszélő tisztában van, az alanyunkkal. Egyéb esetben a が "ga" partikula használatos. (erről majd később beszélek). 

És most a kérdő mondatokról: Mint azt már korábban mondtam, a kérdő mondatok képzése rendkívül egyszerű. Semmi más dolgunk nincs mint a mondatunk végére hozzácsapni a "か" "ka" szócskát.

Pl.: 

• Kijelentő: 昨日、映画を見ました。<< kinou, eiga wo mimashita. << tegnap megnéztem egy filmet.
• Kérdő: 昨日、映画を見ましたか？<< kinou, eiga wo mimashita ka? << néztél tegnap filmet?

A "の" "no" partikula: Nos ennek a partikulának számos felhasználási módja van, én most 2-ről szeretnék szót ejteni. Az első a birtokos eset. A japán nyelvben a birtokos eset képzése is rendkívül könnyű. Lássunk egy példát: 私の車 << watashi no kuruma << az én kocsim

Mint látjuk a birtokos mindig a "no" elé kerül, míg a birtok a "no" után. Csak főnevekkel használjuk!

A másik fontos felhasználási mód a melléknév képzés. 

Itt is egy példával szemléltetem a dolgot: 日本の車 << Nihon no kuruma << japán autó (szószerint: ~japán autója). Mint itt is láthatjuk a "no" elé kerül a "birtokos", bár ebben az esetben melléknév képzésre használjuk.

Na mára ennyi lenne! Kérdéseket a megjegyzéseknél.

Egyéb idővel kapcsolatos kifejezések

Egy pár dologról az előző bejegyzésben nem írtam, így most ezeket bepótolom.

Először tehát a kifejezések/szavak összegyűjtve:

Kanji	Romaji	Jelentés
時	ji	~óra
分	fun	~perc
前	mae	előtt
後	go	után
午前	gozen	délelőtt
午後	gogo	délután
今年	kotoshi	idén, ez év
去年	kyonen	tavaly
一昨年	ototoshi/issakunen	tavaly előtt
来年	rainen	jövő év
再来年	sarainen	jövő év utáni év
今月	kongetsu	e hónap
先月	sengetsu	múlt hónap
先々月	sensengetsu	múlt hónap előtti hónap
来月	raigetsu	jövő hónap
再来月	saraigetsu	jövő hónap utáni hónap
今週	konshuu	e hét
先週	senshuu	múlt hét
先々週	sensenshuu	múlt hét előtti hét
来週	raishuu	jövő hét
再来週	saraishuu	jövő hét utáni hét

Továbbá:

Kanji	Romaji	Jelentés
今日	kyou	ma
昨日	kinou	tegnap
一昨日	ototoi/sakujitsu	tegnapelőtt
さきおととい	sakiototoi	tegnapelőtt-előtt
明日	ashita/asu	holnap
あさって	asatte	holnapután
しあさって	shiasatte	holnapután-után

A használatukról annyit, hogy általában az időhatározókat a mondat, vagy mondatrészünk elején használjuk. Pl.: 明日、日本に行きます。 << ashita, nihon ni ikimasu << holnap japánba utazok.

Vagy: 昨日、友達が家に来た。 << kinou, tomodachi ga uchi ni kita. << tegnap átjött hozzánk a barátom.

Vagy: 今は忙しいけど、週末は映画を見に行かない？ << jelenleg elfoglalt vagyok, de hétvégén nem megyünk el megnézni egy filmet?

Egy kicsit még a JLPT-ről

Szerintem sokakat érdekel ez a téma, tehát írok róla még egy kicsit.

Tavaly vizsgáztam az új 3-as szinten (新３級). A vizsga 2010.12.05.-én volt, úgy rémlik 9 vagy 10 órai kezdéssel. Előtte 2 hetes jelentkezési határidő volt, de én már jóval előtte el kezdtem érdeklődni, így ezzel nem volt gondom. A vizsga 3 részből állt, köztük kis szünetekkel. Az első rész a nyelvi ismeretek a 文字・語彙・文法 (lényegében a kanjik, szó ismeret és nyelvtan). Ez egy 30 perces rész, különösebb magyarázat szerintem nem kell hozzá. Ezután jött a 読解 (olvasott szövegértés). Erre a részre 70 perc állt a rendelkezésre, ami egyébként volt akinek majdnem kevés lett. Én viszonylag hamar végeztem és még a válaszaim felét sikerült is utána átnézni. Az ezt követő és egyben utolsó rész volt számomra a legkönnyebb a 聴解 (hallott szövegértés). Ez egy 30 perces rész, a tanárok berakják a cd-t és arról megy az egész folyamatosan 30 percig. Véleményem szerint nagyon egyszerű kis szövegek / párbeszédek voltak. Minden rész után be kellett adni az adott feladatsort, illetve a válaszos papírunk, rajta az adatainkkal.

A lebonyolításról: Na, szerintem ez a része is teljesen korrektül működött. Ahogy beléptem az iskolába közvetlenül szembe az ajtóval ki volt téve a jelentkezők névsora, szintek szerint csoportosítva, és mindenkinek oda volt írva, hogy melyik terembe van beosztva. Ezután kis táblák segítségével meg is lehetett gyorsan találni az adott termeket. Egy tanár volt bent és egy (szerintem) ott tanuló diák, aki mindent angolul is elmondott, ugyanis külföldről jött emberkék is rengetegen voltak. Szükség volt a fényképes vizsgapapírra, amit a jelentkezés után elvileg mindenki postán kap vissza, aláírva, plusz személyire (de ezek külön a tájékoztató füzetben is le vannak írva).  Aki elfelejtett magával ceruzát vagy radírt vinni, annak zsír újat adtak (tollal nem lehetett a papírra írni).

Magáról a vizsga tartalmáról nem is szabad beszélni, másrészt meg már annyira nem is emlékszek rá, de amik a hivatalos jlpt oldalon fent voltak példafeladatok, azok voltak a vizsgán is a példa feladatok, így azokat ha átnézi az ember akkor tudja, hogy nagyjából milyen típusokra számíthat.

Az eredményeket ha jól emlékszem, akkor 2011. március vége fele kaptam meg, postán.

A pontszámaim:

• 言葉知識：　55 / 60
• 読解：　60 / 60
• 聴解：　60 / 60
• Összesen: 175 / 180

Persze nagyon örültem neki, hisz nem keveset tanultam rá.

Úgy volt, hogy idén megyek a ２級-re, de sajnos összejöttek most a dolgok (iskola végzős év, angliai út majd nyáron stb..) így nem hiszem, hogy összejön majd. De majd még meglátom :) Mindenesetre, a vizsga után se hagytam abba a tanulást, és még jelenleg is készülök a N2-re (már nem is sok van a könyvből hátra). Na, szerintem ezzel úgy nagyjából mindent el is mondtam a vizsgáról, de akinek kérdése lenne még, az persze megjegyzéseknél megteheti. (de feladatsort meg ilyeneket ne kérjetek, mert tényleg nem emlékszek már rá)