Az igék - II.

Ahogyan azt tegnap ígértem, a mai bejegyzésembe beszélek kicsit az igék “-te” formájának használatáról.

Kezdjük is az egyik legfontosabbal, a kérések kifejezésével. Lényegében egyszerű a dolog, kétféleképpen használjuk. Az egyik (a gyakoribb) formája amikor az ige “te” formája után közvetlenül a “kudasai” szócskát kapcsoljuk és ezzel kész is az udvarias kérés formánk. Ennek az alaknak a jelentése: ~”Kérem / Legyen szíves … –ni!”
Egy pár példa:

• たべてください (tabete kudasai – Legyen szíves (meg)enni … ezt!)
• みてください (mite kudasai - Kérem nézze(n) meg (valamit)!)
• たってください (tatte kudasai - Kérem álljon fel!)
• のんでください (nonde kudasai - Kérem igya meg …!)

A kevésbé udvarias kéréseknél (pl. családtagokkal, barátokkal szemben) a “kudasai” szócskát egyszerűen elhagyjuk. tehát csak az igénk “te” alakja marad.

A “te” forma egy másik használata, amikor engedélyt szeretnénk kérni valakitől vagy megtiltani akarunk valamit. Hogyan is néz ez ki:

• Engedélykérésnél a következő a helyzet: “~てもいいですか？"  (~te mo ii desu ka? - Szabad…-ni?)
  Például: のんでもいいですか？ (nonde mo ii desu ka? – Megihatom (ezt)?)
• Tiltásnál: “~てはいけません！" (~te ha ikemasen! – Nem szabad…-ni)
  Például: はしってはいけません (hashitte ha ikemasen – Ne szaladj / Nem szabad szaladni!)

A harmadik használata a “te” formának az igék összekapcsolása. Ha két vagy több igéből álló cselekvéssort szeretnénk kifejezni. (“Ezt csináltam, aztán meg azt … “) Ebben az esetben mindig az utolsó ige alakja határozza meg a többi idejét és módját is. Például:

うちにかえって、ねます。 (Uchi ni kaette, nemasu – Hazamegyek és alszok.)
あさごはんをたべて、コーヒーをのみます。　(Asagohan wo tabete, kouhii wo nomimasu - Megreggelizek és iszok egy kávét.)

Ide tartozik még, hogy a “te” forma másfajta tagmondati viszonyt is kifejezhet.

Módhatározó: いそいでひるごはんをたべます。　(Isoide hirugohan wo tabemasu - Sietve megebédelek.)
Ok kifejezése: ふくをよごして、すみません。　(Hon wo yogoshite, sumimasen - Sajnálom, hogy összekoszoltam a ruhát.)

Egyelőre ennyi az igék “te” alakjáról, hátravan még a rövid alak és még sok jó dolog :P De mára elköszönök.

Az igék

Nos, nem mostanában írtam az utolsó bejegyzésemet ezért ezúton is elnézést kérek! (főleg, hogy ezt a post-ot már régen ígértem) !DE! mint a mondás is tartja, jobb később, mint soha :P. Tehát az igék:

Egy-két előző bejegyzésemben röviden már eset szó pár dologról az igékkel kapcsolatban, most pedig szeretném az egészet röviden (amennyire lehet) összefoglalni. A japán nyelvben az igék különböző alakban jelenhetnek meg igeidők és igemódok szerint.

A jelen idő állító és tagadó igealakok a következőkép néznek ki:

• ます (masu) Jelen (jövő is) idejű, udvarias, kijelentő igerag
• ません (masen) Jelen (jövő is), udvarias stílusú, tagadó igerag

Ragozások szerint három fő csoport létezik:

1. A "-ru" igék (Vigyázat! Nem minden "ru"-re végződő ige tartozik ebbe a csoportba)

Ide azok az igék tartoznak amiknek a szótári alakja "ru"-ra végződik és a szótövük nem változik a ragozásuk során. Például:  たべる (taberu - enni) 、みる (miru - nézni)

2. Az "-u" igék

Ezek szótári alakja "u"-ra végződik és ragozáskor az igeragokat az "u" előtti mássalhangzóhoz kell hozzáadni. Ezen okból kifolyólag ezeknél ragozáskor a "masu" illetve "masen" igeragok egy "i"-vel bővülnek, tehát "imasu" és "imasen" lesz belőlük.  Például: きく (kiku - hallgatni)、のむ (nomu - inni)、わらう (warau - nevetni)、つづく (tsudzuku - folytatni) 

3. A harmadik csoport a kivételek. Ide csak két ige tartozik a くる (kuru - jön) és する (suru - csinál)

Ezek alakja a ragozásuk során teljesen megváltozik.

Az igék ragozása tehát a következőkép alakul:

	A "ru" igék	Az "u" igék	A kivételek
Szótő	mi	no	-	-
Szótári alak	miru	nomu	kuru	suru
Jelen állító	mimasu	nomimasu	kimasu	shimasu
Jelen tagadó	mimasen	nomimasen	kimasen	shimasen

Mint azt már egy előző post-ban is elmondtam a japán nyelvben a jelen és a jövő idő teljesen megegyezik (hogy ép melyiket halljuk/használjuk az a szövegkörnyezetből a határozószók segítségével derül ki.)

A múlt időről is esett már szó a mellékneveknél, ezért nagyon könnyű dolgunk van, mert az igéknél is nagyon hasonló a helyzet (kijelentő > tagadó sorrendben):

A jelen idejű igeragok:  -ます　-ません

A múlt idejű igeragok:  -ました (-mashita) -ませんでした (-masendeshita)

Ehhez külön táblázatot nem csinálok, de nagyon egyszerű a dolog: a "masu" és "masen" helyett a "mashita" és "masendeshita" igeragokat kapcsoljuk a szótőhöz. (Az átláthatóság kedvéért kékkel jelöltem a kicserélendő részeket.)

A japán nyelvben az egyik legnehezebb és legfontosabb nyelvtani lecke az igék ún. "-te" alakja. Ennek a formának nagyon sok használata van:

• kérések kifejezése
• engedélykérés
• tiltás
• igék összekapcsolása

Mindhárom igecsoport esetében más a szabály a "te" alak képzésére.

1. A "-ru" igék esete a legegyszerűbb, ugyanis az ige "-ru" végződésének a helyére kerül a "te". Tehát például: たべる (taberu - enni) ==> たべて (tabete) 

2. Az "u" igék esetében kicsit már bonyolultabb a helyzet, ugyanis az igék szótári alakjának utolsó szótagjának a függvényében lesz más és más a ragozás:

A.) Ha a szótári alak つ (tsu)、る (ru) és う (u)-re végződik: 

あう (au - találkozni) ==>　あって (atte)

まつ (matsu - várni) ==>　まって (matte)

すくう (sukuu - megmenteni) ==>　すくって (sukutte)

Látható, hogy ebben az esetben a "t" megkettőződik, tehát hosszan is ejtjük. 

B.) Ha a szótári alak む (mu)、ぶ (bu)、ぬ (nu)-re végződik akkor:

よむ (yomu - olvasni) ==>　よんで (yonde)

あそぶ (asobu - játszani) ==>　あそんで (asonde)

しぬ (shinu - meghalni) ==>　しんで (shinde)

Ebben az esetben nincs kettőződés, ám a "te" "de"-re alakul és előtte pedig egy "n" hang van.

C.) Ha く (ku)-re:

かく (kaku - írni) ==>　かいて (kaite)

Ebben az esetben a végződés "ite" lesz.

Kivétel az いく (iku)!

D.) Ha ぐ (gu)-re:

およぐ (oyogu - úszni)　==>　およいで (oyoide)

A végződés "ide" lesz.

E.) Ha す (su)-re:

とかす (tokasu - felolvasztani)　==>　とかして (tokashite)

A "su" eltűnik és az új végződésünk a "shite" lesz.

Amint látható az "u" igéknél elég változatos a ragozási szabály ép ez benne a nehézség. Sajnos ezeket meg kell tanulni :P

3. Végül pedig a két rendhagyó ige "te" alakja a következő:

する (suru)　==>　して (shite)

くる (kuru)　==>　きて (kite)

Ennyit gondoltam az igékről mára, de a folytatásban még lesz szó a "te" alak különféle használatáról, illetve a rövid alakos ragozásról. Sajnos egy bejegyzésben ez a sok minden nagyon hosszú volna (így is eléggé hosszú lett), szóval majd szép apránként. Pá

Ui.: Ja igen, nem említettem még, de a blog fő célja segítségnyújtás a tanuláshoz, !DE! nem helyettesíti a kimerítő és részletes tankönyvi anyagokat. Tehát aki komolyabban bele akar merülni a nyelvtanulásba, az ne itt a blogon akarja szerintem :P ugyanis ezek a bejegyzések csak rövid összefoglalók.

Újra itt

Kezdek unatkozni, ezért úgy döntöttem, hogy meghatározatlan ideig ismét folytatom a blogot, ha olvassa valaki, ha nem. Ma annyira nincs kedvem "oktató" bejegyzést írni, inkább csak egy érdekes videót osztok meg, amit találtam, magáról a blogom fő témájáról: Japánról. Bár a videó angol ezért lehet valaki nem fogja érteni, de szerintem csak ha nézitek is érdekesnek találjátok.

Néha elgondolkozok, hogy vajon a mi országunk mikor is fog legalább halványan megközelítőleg ilyen szintre jutni, de sajnos véleményem szerint az a nap még jó messze van. :( Nekem külön tetszett az automatizált föld alatti bicikli tároló ötlete. Bár viccesnek találom, hogy ott nem is az állandó bicaj lopások miatt van erre szükség, hanem a hely megtakarítás végett. Nálunk valószínűleg még erről is lelopnák még a gombokat is. Sosem felejtem el, amikor az általános iskolás korszakomban, az iskola elé telepítettek egy fülkés nyilvános számítógépet, internettel. És bár az elképzelés jó és érdekes volt, sajnos 2 napig bírta amíg valaki/k tönkre nem vágták. Ezt csak példaként akartam most felhozni, arra a kijelentésemre, hogy Magyarország (valószínűleg) sosem lesz olyan szinten, mint Japán, hiszen a mi hozzáállásunk a dolgokhoz, szöges ellentéte az ottanihoz. Dehát ez van, sajnos ide születtünk, de menekülni azért még lehet.

Egyébként csak én találom az 痛車 (ITASHA - szép, főleg anime-s képek autókon) nagyon királynak? Én simán elfurikáznék ilyen kocsikkal :P Meg is osztok veletek egy fasza Facebook oldalt, ami teli van ilyen isten járgányokkal. http://www.facebook.com/AkihabaraUDXParking

Plusz még egy videó:

Ilyet kérek karácsonyra XD Nah pá

Egy kicsit még a JLPT-ről

Szerintem sokakat érdekel ez a téma, tehát írok róla még egy kicsit.

Tavaly vizsgáztam az új 3-as szinten (新３級). A vizsga 2010.12.05.-én volt, úgy rémlik 9 vagy 10 órai kezdéssel. Előtte 2 hetes jelentkezési határidő volt, de én már jóval előtte el kezdtem érdeklődni, így ezzel nem volt gondom. A vizsga 3 részből állt, köztük kis szünetekkel. Az első rész a nyelvi ismeretek a 文字・語彙・文法 (lényegében a kanjik, szó ismeret és nyelvtan). Ez egy 30 perces rész, különösebb magyarázat szerintem nem kell hozzá. Ezután jött a 読解 (olvasott szövegértés). Erre a részre 70 perc állt a rendelkezésre, ami egyébként volt akinek majdnem kevés lett. Én viszonylag hamar végeztem és még a válaszaim felét sikerült is utána átnézni. Az ezt követő és egyben utolsó rész volt számomra a legkönnyebb a 聴解 (hallott szövegértés). Ez egy 30 perces rész, a tanárok berakják a cd-t és arról megy az egész folyamatosan 30 percig. Véleményem szerint nagyon egyszerű kis szövegek / párbeszédek voltak. Minden rész után be kellett adni az adott feladatsort, illetve a válaszos papírunk, rajta az adatainkkal.

A lebonyolításról: Na, szerintem ez a része is teljesen korrektül működött. Ahogy beléptem az iskolába közvetlenül szembe az ajtóval ki volt téve a jelentkezők névsora, szintek szerint csoportosítva, és mindenkinek oda volt írva, hogy melyik terembe van beosztva. Ezután kis táblák segítségével meg is lehetett gyorsan találni az adott termeket. Egy tanár volt bent és egy (szerintem) ott tanuló diák, aki mindent angolul is elmondott, ugyanis külföldről jött emberkék is rengetegen voltak. Szükség volt a fényképes vizsgapapírra, amit a jelentkezés után elvileg mindenki postán kap vissza, aláírva, plusz személyire (de ezek külön a tájékoztató füzetben is le vannak írva).  Aki elfelejtett magával ceruzát vagy radírt vinni, annak zsír újat adtak (tollal nem lehetett a papírra írni).

Magáról a vizsga tartalmáról nem is szabad beszélni, másrészt meg már annyira nem is emlékszek rá, de amik a hivatalos jlpt oldalon fent voltak példafeladatok, azok voltak a vizsgán is a példa feladatok, így azokat ha átnézi az ember akkor tudja, hogy nagyjából milyen típusokra számíthat.

Az eredményeket ha jól emlékszem, akkor 2011. március vége fele kaptam meg, postán.

A pontszámaim:

• 言葉知識：　55 / 60
• 読解：　60 / 60
• 聴解：　60 / 60
• Összesen: 175 / 180

Persze nagyon örültem neki, hisz nem keveset tanultam rá.

Úgy volt, hogy idén megyek a ２級-re, de sajnos összejöttek most a dolgok (iskola végzős év, angliai út majd nyáron stb..) így nem hiszem, hogy összejön majd. De majd még meglátom :) Mindenesetre, a vizsga után se hagytam abba a tanulást, és még jelenleg is készülök a N2-re (már nem is sok van a könyvből hátra). Na, szerintem ezzel úgy nagyjából mindent el is mondtam a vizsgáról, de akinek kérdése lenne még, az persze megjegyzéseknél megteheti. (de feladatsort meg ilyeneket ne kérjetek, mert tényleg nem emlékszek már rá)