Let's learn japanese basic

Nem mostanában írtam új bejegyzést, sorry. Még mindig nem tudom igazán, hogy mennyire menjek bele az alapok oktatásába és mennyire ne, hogy van-e rá egyáltalán igény stb. Ha van akár egy ember is aki szeretné, hogy folytassam, akkor szívesen megteszem. Most különösebb dologgal nem is készültem, az eddig tanultakat szeretném összefoglalni a "Let's learn japanese basic" nevű nagyon jó kis videó sorozat+könyv segítségével.

Mivel ezen könyvek beszerzése minden, csak nem olcsó és egyszerű, ezért könnyítés kép kirakok most egy torrent linket, hogy aki szeretné az letölthesse. !DE!, aki megteheti vásárolja meg.

A link: Katt ide

Tehát az első lecke videó anyaga:






Körülbelül azokat a dolgokat veszi át, amiket eddig én is elmagyaráztam. A könyvben találtok gyakorló feladatokat is. Sok sikert hozzá! :)

Egyéb idővel kapcsolatos kifejezések

Egy pár dologról az előző bejegyzésben nem írtam, így most ezeket bepótolom.

Először tehát a kifejezések/szavak összegyűjtve:

Kanji	Romaji	Jelentés
時	ji	~óra
分	fun	~perc
前	mae	előtt
後	go	után
午前	gozen	délelőtt
午後	gogo	délután
今年	kotoshi	idén, ez év
去年	kyonen	tavaly
一昨年	ototoshi/issakunen	tavaly előtt
来年	rainen	jövő év
再来年	sarainen	jövő év utáni év
今月	kongetsu	e hónap
先月	sengetsu	múlt hónap
先々月	sensengetsu	múlt hónap előtti hónap
来月	raigetsu	jövő hónap
再来月	saraigetsu	jövő hónap utáni hónap
今週	konshuu	e hét
先週	senshuu	múlt hét
先々週	sensenshuu	múlt hét előtti hét
来週	raishuu	jövő hét
再来週	saraishuu	jövő hét utáni hét

Továbbá:

Kanji	Romaji	Jelentés
今日	kyou	ma
昨日	kinou	tegnap
一昨日	ototoi/sakujitsu	tegnapelőtt
さきおととい	sakiototoi	tegnapelőtt-előtt
明日	ashita/asu	holnap
あさって	asatte	holnapután
しあさって	shiasatte	holnapután-után

A használatukról annyit, hogy általában az időhatározókat a mondat, vagy mondatrészünk elején használjuk. Pl.: 明日、日本に行きます。 << ashita, nihon ni ikimasu << holnap japánba utazok.

Vagy: 昨日、友達が家に来た。 << kinou, tomodachi ga uchi ni kita. << tegnap átjött hozzánk a barátom.

Vagy: 今は忙しいけど、週末は映画を見に行かない？ << jelenleg elfoglalt vagyok, de hétvégén nem megyünk el megnézni egy filmet?

Az alapok

Úgy döntöttem írok, egy kis bejegyzést, ami átveszi a nagyon alap nyelvtani dolgokat, hátha valakinek fel kelti az érdeklődését a nyelv iránt.

Akkor kezdjük a számokkal. az alábbi táblázat tartalmazza a japán számokat, 1-10-ig, illetve, egy pár egyéb számot, hogy szemléltetni tudjam velük a két-vagy több jegyű számok képzését.

 

Az olvasatok teljesen a kiejtés szerint vannak írva. Bizonyára mindenki észrevette, hogy a 4-nek és a 7-nek két fajta olvasata van. Alap esetben ha például telefonszámot, vagy egyéb más számot akarunk megadni / felolvasni, akkor a "jon" és a "nana"-t használjuk. A másik két olvasat, akkor használandó, amikor például hangosan számolunk valamit, felsorolás szerűen, mint pl.: karate edzéseken, hónapok stb... A kétjegyű számok képzése rendkívül egyszerű. Matematikai alapon is fel lehet fogni. Pl.: 15 = 10+5, tehát dzsű + go = dzsűgo. Vagy másik példa: 25 = 2*10+5 tehát nyi*dzsű+go = nyidzsűgo. Minden számot így képzünk, ezért egyszerű megjegyezni. A több jegyű számoknál viszont csak is kizárólag a "jon" és "nana" olvasatokat használjuk. 

Helyes: nyidzsűjon  | Helytelen: nyidzsűshi

És akkor most egy kis nyelvtan. Tanuljunk meg egy egyszerű bemutatkozást (az egyszerűség kedvéért csak hiraganát használok):

はじめまして！わたしはXYです。がくせいで、にじゅういっさいです。

Romaji átírás: hajimemashite! watashi ha XY desu. Gakusei de, nijuuissai desu.

Örvendek! XY-nak hívnak. 21 éves tanuló vagyok.

Akkor most elemezzük ezt egy kicsit:

1. Hajimemashite: Örvendek! (ez túl sok magyarázatot nem követel szerintem. )
2. watashi: személyes névmás > Én (a mondat alanya)
3. ha (ejtsd: wa): minden könyv kb ennek a partikulának a megtanulásával kezdi. Legtöbb esetben a mondat alanyát jelöli ki, ez esetben a "watashi"-t. De egy-két mondatban nyomatékosító szerepe is lehet. Önálló jelentése nincs.
4.  Értelem szerűen az XY helyére a nevünk kerül, vagy igazából akármi más főnév. Pl.:ügyvéd, gyerek, felnőtt .. stb.
5. desu: Ez egy ige, legjobban az angol "is"-jéhez lehet hasonlítani. Jelentése: ~van. De nem létige.
6. gakusei: főnév, a jelentése: tanuló, diák.
7. nijuuissai: 21 éves

Bár ezekbe a példamondatokban van még egy igen fontos nyelvtani elem az úgy nevezett "-te alak", de erről most részletesen nem beszélek, ugyanis elég hosszú magyarázat lenne :P

Na, most már mindenki tud számolni és be tud mutatkozni japánul. Olé :)