Nem mostanában írtam új bejegyzést, sorry. Még mindig nem tudom igazán, hogy mennyire menjek bele az alapok oktatásába és mennyire ne, hogy van-e rá egyáltalán igény stb. Ha van akár egy ember is aki szeretné, hogy folytassam, akkor szívesen megteszem. Most különösebb dologgal nem is készültem, az eddig tanultakat szeretném összefoglalni a "Let's learn japanese basic" nevű nagyon jó kis videó sorozat+könyv segítségével.
Mivel ezen könyvek beszerzése minden, csak nem olcsó és egyszerű, ezért könnyítés kép kirakok most egy torrent linket, hogy aki szeretné az letölthesse. !DE!, aki megteheti vásárolja meg.
Bár már beszéltem egy korábbi post-ban a は (wa) szerepéről, illetve a kérdő mondatokról, de vegyük át ezeket egy kicsit újra.
Tehát a は: Ez egy úgynevezett partikula, amit (általában) a mondatokban az alany jelölésére használunk.
Pl.: 私は学生です。 << watashi ha gakusei desu. << diák vagyok.
Észrevehetjük, hogy bár "wa"-nak ejtjük, mégis a は (ha) hiraganával írjuk. Ezt jegyezzük meg!
Általában főnevek és kerek mondatrészek után használjuk. Mondatrészek esetébe a "は" elé a "の" "no" kerül.
Pl.: あそこに歩いてるのは田中さんです。 << Asoko ni aruiteru no ha tanaka-san desu. << Aki ott sétál az tanaka úr.
A "は" csak akkor használatos, amikor már mindkét (vagy több) beszélő tisztában van, az alanyunkkal. Egyéb esetben a が "ga" partikula használatos. (erről majd később beszélek).
És most a kérdő mondatokról: Mint azt már korábban mondtam, a kérdő mondatok képzése rendkívül egyszerű. Semmi más dolgunk nincs mint a mondatunk végére hozzácsapni a "か" "ka" szócskát.
Pl.:
Kijelentő: 昨日、映画を見ました。<< kinou, eiga wo mimashita. << tegnap megnéztem egy filmet.
Kérdő: 昨日、映画を見ましたか？<< kinou, eiga wo mimashita ka? << néztél tegnap filmet?
A "の" "no" partikula: Nos ennek a partikulának számos felhasználási módja van, én most 2-ről szeretnék szót ejteni. Az első a birtokos eset. A japán nyelvben a birtokos eset képzése is rendkívül könnyű. Lássunk egy példát: 私の車 << watashi no kuruma << az én kocsim
Mint látjuk a birtokos mindig a "no" elé kerül, míg a birtok a "no" után. Csak főnevekkel használjuk!
A másik fontos felhasználási mód a melléknév képzés.
Itt is egy példával szemléltetem a dolgot: 日本の車 << Nihon no kuruma << japán autó (szószerint: ~japán autója). Mint itt is láthatjuk a "no" elé kerül a "birtokos", bár ebben az esetben melléknév képzésre használjuk.
Na mára ennyi lenne! Kérdéseket a megjegyzéseknél.
Egy pár dologról az előző bejegyzésben nem írtam, így most ezeket bepótolom.
Először tehát a kifejezések/szavak összegyűjtve:
Kanji
Romaji
Jelentés
時
ji
~óra
分
fun
~perc
前
mae
előtt
後
go
után
午前
gozen
délelőtt
午後
gogo
délután
今年
kotoshi
idén, ez év
去年
kyonen
tavaly
一昨年
ototoshi/issakunen
tavaly előtt
来年
rainen
jövő év
再来年
sarainen
jövő év utáni év
今月
kongetsu
e hónap
先月
sengetsu
múlt hónap
先々月
sensengetsu
múlt hónap előtti hónap
来月
raigetsu
jövő hónap
再来月
saraigetsu
jövő hónap utáni hónap
今週
konshuu
e hét
先週
senshuu
múlt hét
先々週
sensenshuu
múlt hét előtti hét
来週
raishuu
jövő hét
再来週
saraishuu
jövő hét utáni hét
Továbbá:
Kanji
Romaji
Jelentés
今日
kyou
ma
昨日
kinou
tegnap
一昨日
ototoi/sakujitsu
tegnapelőtt
さきおととい
sakiototoi
tegnapelőtt-előtt
明日
ashita/asu
holnap
あさって
asatte
holnapután
しあさって
shiasatte
holnapután-után
A használatukról annyit, hogy általában az időhatározókat a mondat, vagy mondatrészünk elején használjuk. Pl.: 明日、日本に行きます。 << ashita, nihon ni ikimasu << holnap japánba utazok.
Vagy: 昨日、友達が家に来た。 << kinou, tomodachi ga uchi ni kita. << tegnap átjött hozzánk a barátom.
Vagy: 今は忙しいけど、週末は映画を見に行かない？ << jelenleg elfoglalt vagyok, de hétvégén nem megyünk el megnézni egy filmet?
Hát nem nagyon növekszik a blog nézettsége, de sebaj :) Ma is egy kis kezdő nyelvtanra gondoltam, így mivel már átvettük a számokat ezért jöhetnek az időt kifejező dolgok. Aki még nem tudja biztosan használni a számokat, az mielőtt ebbe belekezdene nézze át őket újra.
Először is egy pár ige, hogy tudjak példamondatokat írni.
És most pedig a nyelvtan. Azt például, hogy 10 óra azt egyszerűen 10時 "ji" (dzsi) kanjival tudjuk kifejezni. A szám után egyszerűen hozzácsapjuk és kész is. Megjegyzem ebben az esetben, van két rendhagyó eset. A 4 és a 9 óra. Alap esetben a 4-et "yon"-nak (jon) ejtjük, míg a 9-et kyuu-nek (kjű). Ám amikor időt fejezünk akkor ezek lerövidülnek és egyszerűen "yo" (jo) és "ku" (kü) lesz belőlük >> ４時 = yoji (jodzsi) és ９時 = kuji (küdzsi). Még egy úgymond rendhagyó eset a 7-es is, mivel ennél pedig a 2. olvasatot, azaz a "shichi"-t (sicsi) használjuk. >> ７時 = shichiji (sicsidzsi).
Most pedig a percek. A percek esetében a 分 "fun" (fün) kanjit használjuk. Rövidülés itt azonban, csak a 10, illetve a 10-el végződő számok esetében következik be. Például: １０分、２０分 = juppun, nijuppun (dzsüppün, nyidzsüppun). A "fun" kiejtése egyes számok esetében "pun"-re módosul, ezeket meg kell jegyezni. A *-al megjelöltekről lenne szó.
*一分
ippun
1 perc
*六分
roppun
6 perc
二分
ni fun
2 perc
七分
nana fun
7 perc
三分
san pun
3 perc
*八分
happun vagy hachifun
8 perc
四分
yon pun
4 perc
九分
kyuu fun
9 perc
五分
go fun
5 perc
*十分
juppun
10 perc
*十一分
juu ippun
11 perc
A délelőtt és délután a következő: ごぜん "gozen" > délelőtt || ごご "gogo" > délután. Mindig az időpont elé kerülnek. Ha egy mondatban a cselekmény idejét akarjuk kifejezni, akkor 2 dolgot kell megjegyezni. Ha nem pontosan, csak körülbelül adjuk meg az időt, akkor a ごろ "goro"-t használjuk. az időpont után. Például ごぜん８時ごろ "gozen hachiji goro" > délelőtt 8 körül
Ha pontosan akarjuk kifejezni magunkat, akkor a に "ni"-t használjuk. Például １４時に > 14 órakkor. A "goro"-t és a "ni" sosem használjuk együtt. És akkor most nézzük meg, hogy hogyan is működnek az eddig tanultak a gyakorlatban.
Példa: Reggel 6-kor felkelek. > ごぜん６時におきます。 > Gozen roku-ji ni okimasu.
9 körül elmegyek otthonról. > ９時ごろでかけます。 > Kuji goro dekakemasu.
Délután 3-kor hazamegyek. > ごご３時にかえります。 > Gogo san-ji ni kaerimasu.
20 óra körül tv-t nézek. > ２０時ごろテレビをみます。 > nijuu-ji goro terebi wo mimasu.
Hát nagyjából ennyi lenne. Lehet, hogy 1-2 dolgot csak elég nagyvonalúan magyaráztam el, de nem akartam ide ennél nagyobb regényt írni. Ha bárkinek kérdése van az a megjegyzéseknél megteheti, de szerintem ezzel az alábbi videóval már teljesen érthetővé válik minden.
Úgy döntöttem írok, egy kis bejegyzést, ami átveszi a nagyon alap nyelvtani dolgokat, hátha valakinek fel kelti az érdeklődését a nyelv iránt.
Akkor kezdjük a számokkal. az alábbi táblázat tartalmazza a japán számokat, 1-10-ig, illetve, egy pár egyéb számot, hogy szemléltetni tudjam velük a két-vagy több jegyű számok képzését.
Az olvasatok teljesen a kiejtés szerint vannak írva. Bizonyára mindenki észrevette, hogy a 4-nek és a 7-nek két fajta olvasata van. Alap esetben ha például telefonszámot, vagy egyéb más számot akarunk megadni / felolvasni, akkor a "jon" és a "nana"-t használjuk. A másik két olvasat, akkor használandó, amikor például hangosan számolunk valamit, felsorolás szerűen, mint pl.: karate edzéseken, hónapok stb... A kétjegyű számok képzése rendkívül egyszerű. Matematikai alapon is fel lehet fogni. Pl.: 15 = 10+5, tehát dzsű + go = dzsűgo. Vagy másik példa: 25 = 2*10+5 tehát nyi*dzsű+go = nyidzsűgo. Minden számot így képzünk, ezért egyszerű megjegyezni. A több jegyű számoknál viszont csak is kizárólag a "jon" és "nana" olvasatokat használjuk.
Helyes: nyidzsűjon| Helytelen: nyidzsűshi
És akkor most egy kis nyelvtan. Tanuljunk meg egy egyszerű bemutatkozást (az egyszerűség kedvéért csak hiraganát használok):
はじめまして！わたしはXYです。がくせいで、にじゅういっさいです。
Romaji átírás: hajimemashite! watashi ha XY desu. Gakusei de, nijuuissai desu.
Örvendek! XY-nak hívnak. 21 éves tanuló vagyok.
Akkor most elemezzük ezt egy kicsit:
Hajimemashite: Örvendek! (ez túl sok magyarázatot nem követel szerintem. )
watashi: személyes névmás > Én (a mondat alanya)
ha (ejtsd: wa): minden könyv kb ennek a partikulának a megtanulásával kezdi. Legtöbb esetben a mondat alanyát jelöli ki, ez esetben a "watashi"-t. De egy-két mondatban nyomatékosító szerepe is lehet. Önálló jelentése nincs.
Értelem szerűen az XY helyére a nevünk kerül, vagy igazából akármi más főnév. Pl.:ügyvéd, gyerek, felnőtt .. stb.
desu: Ez egy ige, legjobban az angol "is"-jéhez lehet hasonlítani. Jelentése: ~van. De nem létige.
gakusei: főnév, a jelentése: tanuló, diák.
nijuuissai: 21 éves
Bár ezekbe a példamondatokban van még egy igen fontos nyelvtani elem az úgy nevezett "-te alak", de erről most részletesen nem beszélek, ugyanis elég hosszú magyarázat lenne :P
Na, most már mindenki tud számolni és be tud mutatkozni japánul. Olé :)
Ma különösebb dologgal nagyon nem készültem, ezért gondoltam kirakok pár általam is nagyra tartott japánnal foglalkozó oldalcímet.
http://www.oriens.hu: Egy nagyon jó kis oldal, sőt szerintem a legjobb magyar japános oldal. Mindenféle témában szolgáltat újdonságokat, érdekességeket. Egy-két cikkük csak a facebook-on jelenik meg, így ott is érdemes dobni egy like-ot.
http://dev.jgram.org/pages/viewList.php: Ez egy külföldi site. Sokat használom a tanuláshoz, szinte minden nyelvtani rész megtalálható itt. A keresőben kereshetünk hiraganával és romajivel is.
http://www.jlptstudy.com: szintén külföldi. De sok dolgot/segítséget találhatunk a jlpt-re történő felkészüléshez.
http://www.japan-guide.com: levelező partner kereső. Én is itt ismerkedtem meg az összes japán ismerősömmel. Felül a "Forum"-ra, aztán azon belül a "Friends" linkre kattintva keresgélhetünk. Rakhatunk ki mi is "hirdetést" amire aztán írhatnak az ismerkedni vágyók ^^. Regisztráció szükséges.
http://www.nihongo.aikidoka.ru: Bár ez egy orosz oldal, de elég sok hasznos dolog van rajta. Érdemes megnézni. Google fordítóval nagyjából lehet érteni mi micsoda.
http://lustajapantanar.dokkoisho.com: Ez az oldal annyiban hasznos, hogy fent van a Genki I-II és a Minna no nihongo magyarul (csak a magyarázó részek, a feladatok és párbeszédek .. stb-k nem.) Akinek gondot jelent az angol, az használhatja ezeket az eredeti könyvek mellé.
Most hirtelen ennyi jutott eszembe, remélem ti is hasznosnak találjátok majd ezeket az oldalakat.
Szerintem sokakat érdekel ez a téma, tehát írok róla még egy kicsit.
Tavaly vizsgáztam az új 3-as szinten (新３級). A vizsga 2010.12.05.-én volt, úgy rémlik 9 vagy 10 órai kezdéssel. Előtte 2 hetes jelentkezési határidő volt, de én már jóval előtte el kezdtem érdeklődni, így ezzel nem volt gondom. A vizsga 3 részből állt, köztük kis szünetekkel. Az első rész a nyelvi ismeretek a 文字・語彙・文法 (lényegében a kanjik, szó ismeret és nyelvtan). Ez egy 30 perces rész, különösebb magyarázat szerintem nem kell hozzá. Ezután jött a 読解 (olvasott szövegértés). Erre a részre 70 perc állt a rendelkezésre, ami egyébként volt akinek majdnem kevés lett. Én viszonylag hamar végeztem és még a válaszaim felét sikerült is utána átnézni. Az ezt követő és egyben utolsó rész volt számomra a legkönnyebb a 聴解 (hallott szövegértés). Ez egy 30 perces rész, a tanárok berakják a cd-t és arról megy az egész folyamatosan 30 percig. Véleményem szerint nagyon egyszerű kis szövegek / párbeszédek voltak. Minden rész után be kellett adni az adott feladatsort, illetve a válaszos papírunk, rajta az adatainkkal.
A lebonyolításról: Na, szerintem ez a része is teljesen korrektül működött. Ahogy beléptem az iskolába közvetlenül szembe az ajtóval ki volt téve a jelentkezők névsora, szintek szerint csoportosítva, és mindenkinek oda volt írva, hogy melyik terembe van beosztva. Ezután kis táblák segítségével meg is lehetett gyorsan találni az adott termeket. Egy tanár volt bent és egy (szerintem) ott tanuló diák, aki mindent angolul is elmondott, ugyanis külföldről jött emberkék is rengetegen voltak. Szükség volt a fényképes vizsgapapírra, amit a jelentkezés után elvileg mindenki postán kap vissza, aláírva, plusz személyire (de ezek külön a tájékoztató füzetben is le vannak írva). Aki elfelejtett magával ceruzát vagy radírt vinni, annak zsír újat adtak (tollal nem lehetett a papírra írni).
Magáról a vizsga tartalmáról nem is szabad beszélni, másrészt meg már annyira nem is emlékszek rá, de amik a hivatalos jlpt oldalon fent voltak példafeladatok, azok voltak a vizsgán is a példa feladatok, így azokat ha átnézi az ember akkor tudja, hogy nagyjából milyen típusokra számíthat.
Az eredményeket ha jól emlékszem, akkor 2011. március vége fele kaptam meg, postán.
A pontszámaim:
言葉知識： 55 / 60
読解： 60 / 60
聴解： 60 / 60
Összesen: 175 / 180
Persze nagyon örültem neki, hisz nem keveset tanultam rá.
Úgy volt, hogy idén megyek a ２級-re, de sajnos összejöttek most a dolgok (iskola végzős év, angliai út majd nyáron stb..) így nem hiszem, hogy összejön majd. De majd még meglátom :) Mindenesetre, a vizsga után se hagytam abba a tanulást, és még jelenleg is készülök a N2-re (már nem is sok van a könyvből hátra). Na, szerintem ezzel úgy nagyjából mindent el is mondtam a vizsgáról, de akinek kérdése lenne még, az persze megjegyzéseknél megteheti. (de feladatsort meg ilyeneket ne kérjetek, mert tényleg nem emlékszek már rá)
Gyakran kérdezi mindenki, hogy: "És nem nehéz?". Nos, hogy tisztázzam ezt a dolgot, szeretném összehasonlítani az angol és a japán nyelveket.
A japán nyelvben mindössze, csak 5 magánhangzó található. Az egész nyelv így szótagokból épül fel, amelyek ezt az 5 magánhangzót használják (lásd lejjebb a kana táblázatot). Ez alól az egyetlen kivétel az "n" hang. Az angolban egy magánhangzónak számtalan kiejtése lehet, függően a körülötte álló hangoktól, de a japán nyelvben a szótagok kiejtése mindig egyforma. Ráadásul nekünk magyaroknak a kiejtés nagyon könnyű. Persze a hosszú hangokat hosszan is ejtjük, így ez esetben pl. a ぼ(bo) hosszú változata ぼう(bó) lesz. Ez sem okozhat túl sok fejfájást, révén, hogy a magyar ABC-ben is minden magánhangzónak megvan a maga hosszú párja is.
A japán igék mindig a mondat végére kerülnek, és nincs többesszámuk. Tehát azt, hogy pl. "Ott van egy könyv." vagy "Ott vannak a könyvek." teljesen ugyanúgy mondjuk. Az igéknek viszont jó pár konjugált alakja lehet, de mindegyiknek van egy úgynevezett szótári alakja (amit rövid alaknak is szokás nevezni) ahol, minden ige végződése う (~ü-nek ejtjük). Az igék konjugálásánál a szótő sosem változik. Pl.: 歩くaruku(sétálni) <> 歩いたaruita(sétált) <> 歩きたいarukitai(sétálni akarok).
Az angolban az igeidők száma 12, míg a japánban csak 3. A múlt, jelen és jövőidő. Bár a jövőidő teljesen megegyezik a jelennel így ez teljesen a szövegkörnyezetből derül ki (mellesleg ugyebár a magyarban is csak 3 igeidő van). Persze itt érdemes megemlíteni hogy a japán nyelvben, minden igének van egy kevésbé udvarias formája például az imént említett szótári alak (amit pl. család vagy barátok között használnak, tehát közeli ismerősök esetében), egy udvariasabb forma.. és így tovább a nagyon udvariasig (敬語keigo). Azt, hogy az adott helyzetben melyiket szabad/kell használnunk, nos az gyakorlás kérdése. Részletesebben erre most nem térnék ki, arra ott vannak a tankönyvek.
A mondat alanyát vagy tárgyát, elég egyszer megemlíteni, amennyiben több mondaton keresztül ugyanarról a dologról beszélünk. A japánok nem szeretik ismételgetni ugyanazt, így ilyen esetben az alanyt nyugodtan elhagyhatjuk, sőt ... (ellentétben az angollal, ahol minden mondatba szükség van alanyra).
A kérdő mondatokkal sincs különösebb baj, ugyanis az egyetlen változás egy kijelentő és egy kérdő mondat közt a か?(ka?) szócska. pl.: kijelentő: これは車です。(kore ha kuruma desu.(ez egy autó)) > kérdő: これは車ですか？ (kore ha kuruma desu ka?(ez egy autó?)) Mint láthatjuk, itt is ellentétben az angollal, ám hasonlóan a magyarhoz nincs szórend változás, csak hangsúlybeli illetve a "か" megjelenése.
Bár az összehasonlítást folytathatnám, akár 2 oldalon keresztül is, szerintem már ebből is látszik, hogy a japán nyelv, nyelvtanilag vagy kiejtésben, egyáltalán nem bonyolult, sőt közelebb áll a magyarhoz, mint pl. az angol. Az egyetlen nehézséget az írásrendszer okozhatja, de szerintem, mint minden nyelv megtanulásához, ehhez is csak türelem és kitartás kell. Én személy szerint még szeretek is kanjikat tanulni :) Az a baj, hogy sok ember, ha meghallja azt a szót, hogy "japán", akkor egyből csak az jut az eszébe, hogy "csing csang csung" és hasonló ilyen hülyeségek. Szeretném közölni, hogy az előbb említett nagyon értelmes "kifejezés" nagy valószínűséggel a kínai nyelvhez köthető/vezethető vissza, és nem a japánhoz. Ha valaki veszi esetleg a fáradtságot, hogy meghallgasson egy kínai és utána egy japán nyelvű felvételt, az észre fogja venni, hogy miről beszélek.
A legtöbb kérdést főként azzal kapcsolatban kapom, hogy hogyan írok japánul a gépen. Ez igazából nem túl bonyolult dolog. Kezdjük a megjelenítéssel:
Windows XP : Megnyitjuk a vezérlőpultot > Terület és nyelvi beállítások > Nyelvek fül > Alul az utolsó 2 lehetőségre pipa (Wiki)
Windows 7 : Elvileg alapból megjeleníti, gond nélkül.
A bevitel pedig (ez mindkettő operációs rendszernél egyforma) :
Megnyitjuk a vezérlőpultot > Terület és nyelvi beállítások > Billentyűzetek és nyelvek fül > Billentyűzetváltás gomb > Hozzáadás gomb > Megkeressük a "japán"-t és kiválasztjuk a Microsoft IME-t. Ha megvagyunk a beviteli nyelvek közül, ettől kezdve az "Alt+Shift" billentyűkombinációval válthatunk, vagy szimplán a nyelvi eszköztáron keresztül az egérrel.
Akinek kérdése van, az a megjegyzéseknél megteheti.
Bár a legelső postban írtam már erről valamennyit, most külön ejtek róla pár szót. Aki esetleg nem tudja még, hogy mi is az a kanji (漢字): Wiki. Ha megvagyunk a hiragana illetve a katakana tanulással, és kellően be is gyakoroltuk őket, akkor ez mondható a következő lépésnek. Ám sajnos itt nem csak pár karakterről van szó, hanem több ezer/tízezerről. Így aki úgy gondolja, hogy eddig könnyű dolga volt...Nos ezek után biztos átértékeli majd a dolgokat :). Bár több mint 50 000 kanji létezik, ebből hivatalosan (az új rendelet szerint) "csak" 2136 darabot használnak. Ha valaki a JLPT 新１級 szeretné letenni..annak ezt valószínűleg mind ismernie kell. A tanuláshoz rengetegféle tankkönyv létezik. Ezek közül 1-2-őt már ki is emeltem a korábbi postomban. Hozzáfűzésképp megemlíteném még a Kanji in MangaLand című könyvet is.
Bár elég lassú tempójú, de szerintem egész jó kis könyv. Mint úgy általában minden idegen nyelv esetében, így a japán nyelv elsajátításához is elengedhetetlen a folyamatos ismétlés, gyakorlás. Ez különösen igaz a KANJI-k elsajátítására. Mivel nem használjuk őket a mindennapi életünkben, ezért elég gyorsan el lehet őket sajnos felejteni. A JLPT szintekhez különböző számú kanji ismerete elengedhetetlen. Ezek számát most pontosan én se tudom, a lényeg, hogy aki csak mondjuk az ５級 vagy ４級-re készül annak nem kell mind a ~2100 kanjit ismernie, "csak" pár százat. Hozzátenném, hogy ez nem egy gyors folyamat, és a kanji tanuláshoz szükség van a türelemre és a kitartásra. Érdekességkép megemlítem, hogy a japánok főleg azért se térnek át a latin írásrendszerre, mert szerintük a kanjik elsajátítása sokban fejleszti a japán emberek ügyességét, illetve türelmét (azért ez nem hülyeség, ugye? :) ). Az, hogy milyen sorrendben és ütemben tanuljuk az teljesen egyedi. 1-2 könyv leckékre bontva, akár napi 20-30 kanjit is taníthat. Van akinek ez sok egyszerre és van aki képes erre a tempóra. Véleményem szerint, mindenki egyenlő időt szánjon magára a tanulásra és az ismétlésre/gyakorlásra is. A legjobb gyakorlási módszer a japán nyelven olvasás. Rengeteg mangát, visual novelt, stb.-t találhatunk a neten, így mindenki válogathat az ízlésének megfelelően.
Egyik levelező partnerem mutatott nekem egy nagyon hasznos oldalt: http://kakijun.main.jp/ Bal felső sarokba beírjuk a kívánt kanjit, és az oldal kiadja, annak vonási sorrendjét.
Nos mára ennyi! Akinek kérdése van, az a kommenteknél megteheti.
Nos, valószínűleg minden normális tankönyv először a KANA-k megtanulásával, illetve, egyszerűbb bemutatkozó mondatokkal és a "は", "が", "です" ismertetésével kezdi. Én ehhez külön még annyit fűznék hozzá, hogy a は és が közti választásnál néha még maguk a kedves japánok is elgondolkoznak (nem én találtam ki! több japán levelező partnerem is így vélekedik.). Ez így is van rendjén, hisz hiába olvas ezekről az ember nagyon sok magyarázatot, csak is egy bizonyos szintig lehet felfogni. Aki pedig azt mondja hogy 100%-osan biztosan használja az valószínűleg hazudik.
A KANA használathoz se fűznék túl sok magyarázatot. Bár sokan viszolyognak a japán írás rendszer láttán, de ha japánul akarunk tanulni akkor a hiragana, illetve a katakana elsajátítása a minimum.
Az, hogy melyikkel kezdjük, teljesen rajtunk áll, én személy szerint elsőnek a hiragana elsajátítását ajánlom. Bár ha valaki "nagyon" szorgos, akkor az összes hiragana és katakana akár 2 nap alatt is simán elsajátítható.
Aki úgy gondolja, hogy ő "csak beszélni" szeretné a japán nyelvet, de írni-illetve olvasni nem, nos annak, csak annyi tudok mondani hogy rettentő nehéz dolga lesz. Ugyanis a legtöbb könyv hiragana+katakana, a későbbiekben pedig hiragana+katakana+kanji -t használ, így a párbeszédek, stb-k elolvasásához ezek tudása elengedhetetlen. A romaji (Wiki) könyvek pedig vagy gagyik, vagy pedig a túlzott romaji használattól a későbbiekben súlyos kiejtésibeli gondjaink lesznek. A kanjikról, majd a következő post-ban még beszélek.
Nos, ez nem egy túl bonyolult dolog, de azért írok róla pár szót.
Először is tudni kell, hogy az egész JLPT vizsgát a KRE (Károli Gáspár Református Egyetem) Japán tanszéke bonyolítja le, ezért természetesen a jelentkezés is rajtuk keresztül történik. Két lehetőség közül választhatunk: helyben az iskolában vesszük meg (igen, 500 Ft) a jelentkezési lapot, vagy vidékieknek, mint jómagam is, lehetősége van postán jelentkezni. Erről a szándékunkról szimplán küldünk egy e-mailt vagy egy szimpla levelet és kiküldik a jelentkezési lapot, illetve a mellékelt tájékoztatót. A kitöltéshez különösebb szakértelem nem kell, mellesleg a tájékoztatóban minden benne van. Szükség van még 2 igazolványképre is, bár itt érhet minket egy kis meglepi. Ugyanis nemzetközi vizsga lévén, az igazolványkép helyének a mérete nem pont a magyar képméretre van kitalálva, ezért kicsit át kell szabnunk a fotónkat (3x3 cm-re), máskülönben belelógna az egyik kitöltendő részbe.
Ha sikeresen kitöltöttük a dolgokat, fogunk egy nagyborítékot és szépen visszaküldjük. Emellett még befizetjük egy rózsaszín postai csekken a jelentkezési lap, illetve a vizsga díját ami 500+6500 Ft, tehát 7000 Ft-ba fog kerülni. (plusz a rózsaszín csekk postai díja)
Ha minden oké, akkor később visszakapjuk a vizsgához szükséges vizsgalapunkat, immáron aláírva, lepecsételve. Ezt ahhoz, hogy egyáltalán beengedjenek vizsgázni, feltétlen magaddal kell vinni, de ez is benne van a tájékoztatóban. Hozzátenném, hogy azért itt sem árt az angol tudás, ugyanis maga a tájékoztató füzet és a jelentkezési lap is angolul + japánul van írva.
A tavalyi jelentkezési határidő 2010. augusztus 30. (hétfő) – szeptember 24. (péntek) 8:00-15:00 volt. (további infók: http://japantanszek.hu/jlpt/)
Bár én augusztus elején elkezdtem érdeklődni már e-mailben, de jól tettem, mert kb. 2 hét múlva kaptam választ :) (biztos mindenki nyaralni volt, ugyanis a telefont se vették fel :/ ) És ha hiszitek ha nem, azóta van ez a kis tájékoztató ott az oldalukon. Addig csak max 1-2 mondat volt írva arról, hogy mi az a JLPT plusz mellé egy link a JLPT hivatalos oldalára, így túl sok infot nem szolgáltatott az oldal. Amit igen furcsáltam, hisz ez az egyetlen iskola Magyarországon ami ezt intézi, ezért kicsit felelőtlennek éreztem, hogy semmit nem írnak róla.
