2012. január 17., kedd

Birtokos eset, mutató névmások

A mai "lecke" anyaga, mint a cím is sejteti a japán birtokos esetről, illetve a mutató névmásokról és azok használatáról fog szólni. Bár egy előző postban volt már szó a birtokos esetről, de úgy gondoltam egy kicsit részletesebben is kifejtem és több példán keresztül szemléltetem, hátha valakinek az előző verzióm kicsit zavaros lenne.
Tehát kezdjük is ezzel. A japán nyelvben a birtokos eset kifejezése elég egyszerű. Semmi másra nincs szükségünk, mint a の (ejtsd. "NO") partikulára. Egy példán keresztül be is mutatom, hogyan is működik ez.
私の本 (watashi no hon) - az én könyvem  (Kinek a könyve?)
Mint látható, a birtokló előre kerül, a birtok pedig a után. Íme még néhány példa:

  • エステルの車 (Eszuteru no kuruma) - Eszter autója
  • 母の服  (haha no fuku) - anyukám ruhája
  • あなたの友達 (anata no tomodachi) - a te barátod
  • 犬の首輪 (inu no kubiwa) - a kutya nyakörve

Néhány szövegkörnyezetben viszont feleslegessé válhat a birtok ismételgetése, főleg a "Kié?" kérdésre válaszoló mondatok esetében. Ilyenkor a birtokot egyszerűen elhagyjuk a の után. Tehát a magyar "enyém, tiéd, övé, stb..." kifejezése a következőkép történik:

  • Kérdés: この本が誰のですか?(Kono hon ga dare no desu ka?) - Kié ez a könyv? 
  • Válasz: 私のです。(Watashi no desu.) - Az enyém
Ugye milyen egyszerű? Ugorjunk is a másik nyelvtani részünkhöz a mutató névmásokhoz. Ezek használata se túl bonyolult, viszont a magyartól, illetve az angoltól eltérően 3 különböző névmás van. Íme:
  • これ (kore) - EZ
  • それ (sore) - AZ
  • あれ (are) - AZ
A magyarban nem különböztetjük meg az "AZ" mutató névmást, de a japán nyelvben, mint láthatjuk ez kétféleképpen alakulhat. A それ (sore) akkor használatos, amikor a hozzánk térben távoli, ám a beszédpartnerünkhöz közeli dologról beszélünk. Az あれ (are) viszont akkor használatos, amikor hozzánk is és partnerünkhöz is a tárgy, térben távol helyezkedik el. (Lásd lenti ábrák)
これ (kore)それ (sore)あれ (are)
De hogyan is fejezhetjük ki magunkat konkrétabban? Pl.: ez a könyv, az a rádió ... stb. Nem túl bonyolult.
Ha főnevekkel párosítjuk a névmásainkat, akkor a következőkép alakulnak:

  • >>> こ(kono hon) - ez a könyv
  • >>> そ(sono hon) - az a könyv
  • >>> あ(ano hon) - az a könyv
Mint látható a "-re" végződés "-no"-ra alakul át és közvetlenül követi a főnevünk. Egy utolsó példával zárnám a mai postomat. (Pl.: egy műszaki boltban rámutatunk egy rádióra, amit szeretnénk megvásárolni. A következőkép mondhatjuk)
そのラジオをください!(Sono rajio wo kudasai) - Azt a rádiót kérném!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése