A mai "lecke" anyaga, mint a cím is sejteti a japán birtokos esetről, illetve a mutató névmásokról és azok használatáról fog szólni. Bár egy előző postban volt már szó a birtokos esetről, de úgy gondoltam egy kicsit részletesebben is kifejtem és több példán keresztül szemléltetem, hátha valakinek az előző verzióm kicsit zavaros lenne.
Tehát kezdjük is ezzel. A japán nyelvben a birtokos eset kifejezése elég egyszerű. Semmi másra nincs szükségünk, mint a の (ejtsd. "NO") partikulára. Egy példán keresztül be is mutatom, hogyan is működik ez.
私の本 (watashi no hon) - az én könyvem (Kinek a könyve?)
Mint látható, a birtokló előre kerül, a birtok pedig a の után. Íme még néhány példa:
- エステルの車 (Eszuteru no kuruma) - Eszter autója
- 母の服 (haha no fuku) - anyukám ruhája
- あなたの友達 (anata no tomodachi) - a te barátod
- 犬の首輪 (inu no kubiwa) - a kutya nyakörve
Néhány szövegkörnyezetben viszont feleslegessé válhat a birtok ismételgetése, főleg a "Kié?" kérdésre válaszoló mondatok esetében. Ilyenkor a birtokot egyszerűen elhagyjuk a の után. Tehát a magyar "enyém, tiéd, övé, stb..." kifejezése a következőkép történik:
- Kérdés: この本が誰のですか?(Kono hon ga dare no desu ka?) - Kié ez a könyv?
- Válasz: 私のです。(Watashi no desu.) - Az enyém
Ugye milyen egyszerű? Ugorjunk is a másik nyelvtani részünkhöz a mutató névmásokhoz. Ezek használata se túl bonyolult, viszont a magyartól, illetve az angoltól eltérően 3 különböző névmás van. Íme:
- これ (kore) - EZ
- それ (sore) - AZ
- あれ (are) - AZ
A magyarban nem különböztetjük meg az "AZ" mutató névmást, de a japán nyelvben, mint láthatjuk ez kétféleképpen alakulhat. A それ (sore) akkor használatos, amikor a hozzánk térben távoli, ám a beszédpartnerünkhöz közeli dologról beszélünk. Az あれ (are) viszont akkor használatos, amikor hozzánk is és partnerünkhöz is a tárgy, térben távol helyezkedik el. (Lásd lenti ábrák)
![]() | ![]() | ![]() |
これ (kore) | それ (sore) | あれ (are) |
De hogyan is fejezhetjük ki magunkat konkrétabban? Pl.: ez a könyv, az a rádió ... stb. Nem túl bonyolult.
Ha főnevekkel párosítjuk a névmásainkat, akkor a következőkép alakulnak:
- これ >>> この本 (kono hon) - ez a könyv
- それ >>> その本 (sono hon) - az a könyv
- あれ >>> あの本 (ano hon) - az a könyv
Mint látható a "-re" végződés "-no"-ra alakul át és közvetlenül követi a főnevünk. Egy utolsó példával zárnám a mai postomat. (Pl.: egy műszaki boltban rámutatunk egy rádióra, amit szeretnénk megvásárolni. A következőkép mondhatjuk)
そのラジオをください!(Sono rajio wo kudasai) - Azt a rádiót kérném!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése