Nem mostanában írtam új bejegyzést, sorry. Még mindig nem tudom igazán, hogy mennyire menjek bele az alapok oktatásába és mennyire ne, hogy van-e rá egyáltalán igény stb. Ha van akár egy ember is aki szeretné, hogy folytassam, akkor szívesen megteszem. Most különösebb dologgal nem is készültem, az eddig tanultakat szeretném összefoglalni a "Let's learn japanese basic" nevű nagyon jó kis videó sorozat+könyv segítségével.
Mivel ezen könyvek beszerzése minden, csak nem olcsó és egyszerű, ezért könnyítés kép kirakok most egy torrent linket, hogy aki szeretné az letölthesse. !DE!, aki megteheti vásárolja meg.
Bár már beszéltem egy korábbi post-ban a は (wa) szerepéről, illetve a kérdő mondatokról, de vegyük át ezeket egy kicsit újra.
Tehát a は: Ez egy úgynevezett partikula, amit (általában) a mondatokban az alany jelölésére használunk.
Pl.: 私は学生です。 << watashi ha gakusei desu. << diák vagyok.
Észrevehetjük, hogy bár "wa"-nak ejtjük, mégis a は (ha) hiraganával írjuk. Ezt jegyezzük meg!
Általában főnevek és kerek mondatrészek után használjuk. Mondatrészek esetébe a "は" elé a "の" "no" kerül.
Pl.: あそこに歩いてるのは田中さんです。 << Asoko ni aruiteru no ha tanaka-san desu. << Aki ott sétál az tanaka úr.
A "は" csak akkor használatos, amikor már mindkét (vagy több) beszélő tisztában van, az alanyunkkal. Egyéb esetben a が "ga" partikula használatos. (erről majd később beszélek).
És most a kérdő mondatokról: Mint azt már korábban mondtam, a kérdő mondatok képzése rendkívül egyszerű. Semmi más dolgunk nincs mint a mondatunk végére hozzácsapni a "か" "ka" szócskát.
Pl.:
Kijelentő: 昨日、映画を見ました。<< kinou, eiga wo mimashita. << tegnap megnéztem egy filmet.
Kérdő: 昨日、映画を見ましたか？<< kinou, eiga wo mimashita ka? << néztél tegnap filmet?
A "の" "no" partikula: Nos ennek a partikulának számos felhasználási módja van, én most 2-ről szeretnék szót ejteni. Az első a birtokos eset. A japán nyelvben a birtokos eset képzése is rendkívül könnyű. Lássunk egy példát: 私の車 << watashi no kuruma << az én kocsim
Mint látjuk a birtokos mindig a "no" elé kerül, míg a birtok a "no" után. Csak főnevekkel használjuk!
A másik fontos felhasználási mód a melléknév képzés.
Itt is egy példával szemléltetem a dolgot: 日本の車 << Nihon no kuruma << japán autó (szószerint: ~japán autója). Mint itt is láthatjuk a "no" elé kerül a "birtokos", bár ebben az esetben melléknév képzésre használjuk.
Na mára ennyi lenne! Kérdéseket a megjegyzéseknél.
Egy pár dologról az előző bejegyzésben nem írtam, így most ezeket bepótolom.
Először tehát a kifejezések/szavak összegyűjtve:
Kanji
Romaji
Jelentés
時
ji
~óra
分
fun
~perc
前
mae
előtt
後
go
után
午前
gozen
délelőtt
午後
gogo
délután
今年
kotoshi
idén, ez év
去年
kyonen
tavaly
一昨年
ototoshi/issakunen
tavaly előtt
来年
rainen
jövő év
再来年
sarainen
jövő év utáni év
今月
kongetsu
e hónap
先月
sengetsu
múlt hónap
先々月
sensengetsu
múlt hónap előtti hónap
来月
raigetsu
jövő hónap
再来月
saraigetsu
jövő hónap utáni hónap
今週
konshuu
e hét
先週
senshuu
múlt hét
先々週
sensenshuu
múlt hét előtti hét
来週
raishuu
jövő hét
再来週
saraishuu
jövő hét utáni hét
Továbbá:
Kanji
Romaji
Jelentés
今日
kyou
ma
昨日
kinou
tegnap
一昨日
ototoi/sakujitsu
tegnapelőtt
さきおととい
sakiototoi
tegnapelőtt-előtt
明日
ashita/asu
holnap
あさって
asatte
holnapután
しあさって
shiasatte
holnapután-után
A használatukról annyit, hogy általában az időhatározókat a mondat, vagy mondatrészünk elején használjuk. Pl.: 明日、日本に行きます。 << ashita, nihon ni ikimasu << holnap japánba utazok.
Vagy: 昨日、友達が家に来た。 << kinou, tomodachi ga uchi ni kita. << tegnap átjött hozzánk a barátom.
Vagy: 今は忙しいけど、週末は映画を見に行かない？ << jelenleg elfoglalt vagyok, de hétvégén nem megyünk el megnézni egy filmet?
Hát nem nagyon növekszik a blog nézettsége, de sebaj :) Ma is egy kis kezdő nyelvtanra gondoltam, így mivel már átvettük a számokat ezért jöhetnek az időt kifejező dolgok. Aki még nem tudja biztosan használni a számokat, az mielőtt ebbe belekezdene nézze át őket újra.
Először is egy pár ige, hogy tudjak példamondatokat írni.
És most pedig a nyelvtan. Azt például, hogy 10 óra azt egyszerűen 10時 "ji" (dzsi) kanjival tudjuk kifejezni. A szám után egyszerűen hozzácsapjuk és kész is. Megjegyzem ebben az esetben, van két rendhagyó eset. A 4 és a 9 óra. Alap esetben a 4-et "yon"-nak (jon) ejtjük, míg a 9-et kyuu-nek (kjű). Ám amikor időt fejezünk akkor ezek lerövidülnek és egyszerűen "yo" (jo) és "ku" (kü) lesz belőlük >> ４時 = yoji (jodzsi) és ９時 = kuji (küdzsi). Még egy úgymond rendhagyó eset a 7-es is, mivel ennél pedig a 2. olvasatot, azaz a "shichi"-t (sicsi) használjuk. >> ７時 = shichiji (sicsidzsi).
Most pedig a percek. A percek esetében a 分 "fun" (fün) kanjit használjuk. Rövidülés itt azonban, csak a 10, illetve a 10-el végződő számok esetében következik be. Például: １０分、２０分 = juppun, nijuppun (dzsüppün, nyidzsüppun). A "fun" kiejtése egyes számok esetében "pun"-re módosul, ezeket meg kell jegyezni. A *-al megjelöltekről lenne szó.
*一分
ippun
1 perc
*六分
roppun
6 perc
二分
ni fun
2 perc
七分
nana fun
7 perc
三分
san pun
3 perc
*八分
happun vagy hachifun
8 perc
四分
yon pun
4 perc
九分
kyuu fun
9 perc
五分
go fun
5 perc
*十分
juppun
10 perc
*十一分
juu ippun
11 perc
A délelőtt és délután a következő: ごぜん "gozen" > délelőtt || ごご "gogo" > délután. Mindig az időpont elé kerülnek. Ha egy mondatban a cselekmény idejét akarjuk kifejezni, akkor 2 dolgot kell megjegyezni. Ha nem pontosan, csak körülbelül adjuk meg az időt, akkor a ごろ "goro"-t használjuk. az időpont után. Például ごぜん８時ごろ "gozen hachiji goro" > délelőtt 8 körül
Ha pontosan akarjuk kifejezni magunkat, akkor a に "ni"-t használjuk. Például １４時に > 14 órakkor. A "goro"-t és a "ni" sosem használjuk együtt. És akkor most nézzük meg, hogy hogyan is működnek az eddig tanultak a gyakorlatban.
Példa: Reggel 6-kor felkelek. > ごぜん６時におきます。 > Gozen roku-ji ni okimasu.
9 körül elmegyek otthonról. > ９時ごろでかけます。 > Kuji goro dekakemasu.
Délután 3-kor hazamegyek. > ごご３時にかえります。 > Gogo san-ji ni kaerimasu.
20 óra körül tv-t nézek. > ２０時ごろテレビをみます。 > nijuu-ji goro terebi wo mimasu.
Hát nagyjából ennyi lenne. Lehet, hogy 1-2 dolgot csak elég nagyvonalúan magyaráztam el, de nem akartam ide ennél nagyobb regényt írni. Ha bárkinek kérdése van az a megjegyzéseknél megteheti, de szerintem ezzel az alábbi videóval már teljesen érthetővé válik minden.
Úgy döntöttem írok, egy kis bejegyzést, ami átveszi a nagyon alap nyelvtani dolgokat, hátha valakinek fel kelti az érdeklődését a nyelv iránt.
Akkor kezdjük a számokkal. az alábbi táblázat tartalmazza a japán számokat, 1-10-ig, illetve, egy pár egyéb számot, hogy szemléltetni tudjam velük a két-vagy több jegyű számok képzését.
Az olvasatok teljesen a kiejtés szerint vannak írva. Bizonyára mindenki észrevette, hogy a 4-nek és a 7-nek két fajta olvasata van. Alap esetben ha például telefonszámot, vagy egyéb más számot akarunk megadni / felolvasni, akkor a "jon" és a "nana"-t használjuk. A másik két olvasat, akkor használandó, amikor például hangosan számolunk valamit, felsorolás szerűen, mint pl.: karate edzéseken, hónapok stb... A kétjegyű számok képzése rendkívül egyszerű. Matematikai alapon is fel lehet fogni. Pl.: 15 = 10+5, tehát dzsű + go = dzsűgo. Vagy másik példa: 25 = 2*10+5 tehát nyi*dzsű+go = nyidzsűgo. Minden számot így képzünk, ezért egyszerű megjegyezni. A több jegyű számoknál viszont csak is kizárólag a "jon" és "nana" olvasatokat használjuk.
Helyes: nyidzsűjon| Helytelen: nyidzsűshi
És akkor most egy kis nyelvtan. Tanuljunk meg egy egyszerű bemutatkozást (az egyszerűség kedvéért csak hiraganát használok):
はじめまして！わたしはXYです。がくせいで、にじゅういっさいです。
Romaji átírás: hajimemashite! watashi ha XY desu. Gakusei de, nijuuissai desu.
Örvendek! XY-nak hívnak. 21 éves tanuló vagyok.
Akkor most elemezzük ezt egy kicsit:
Hajimemashite: Örvendek! (ez túl sok magyarázatot nem követel szerintem. )
watashi: személyes névmás > Én (a mondat alanya)
ha (ejtsd: wa): minden könyv kb ennek a partikulának a megtanulásával kezdi. Legtöbb esetben a mondat alanyát jelöli ki, ez esetben a "watashi"-t. De egy-két mondatban nyomatékosító szerepe is lehet. Önálló jelentése nincs.
Értelem szerűen az XY helyére a nevünk kerül, vagy igazából akármi más főnév. Pl.:ügyvéd, gyerek, felnőtt .. stb.
desu: Ez egy ige, legjobban az angol "is"-jéhez lehet hasonlítani. Jelentése: ~van. De nem létige.
gakusei: főnév, a jelentése: tanuló, diák.
nijuuissai: 21 éves
Bár ezekbe a példamondatokban van még egy igen fontos nyelvtani elem az úgy nevezett "-te alak", de erről most részletesen nem beszélek, ugyanis elég hosszú magyarázat lenne :P
Na, most már mindenki tud számolni és be tud mutatkozni japánul. Olé :)
Ma különösebb dologgal nagyon nem készültem, ezért gondoltam kirakok pár általam is nagyra tartott japánnal foglalkozó oldalcímet.
http://www.oriens.hu: Egy nagyon jó kis oldal, sőt szerintem a legjobb magyar japános oldal. Mindenféle témában szolgáltat újdonságokat, érdekességeket. Egy-két cikkük csak a facebook-on jelenik meg, így ott is érdemes dobni egy like-ot.
http://dev.jgram.org/pages/viewList.php: Ez egy külföldi site. Sokat használom a tanuláshoz, szinte minden nyelvtani rész megtalálható itt. A keresőben kereshetünk hiraganával és romajivel is.
http://www.jlptstudy.com: szintén külföldi. De sok dolgot/segítséget találhatunk a jlpt-re történő felkészüléshez.
http://www.japan-guide.com: levelező partner kereső. Én is itt ismerkedtem meg az összes japán ismerősömmel. Felül a "Forum"-ra, aztán azon belül a "Friends" linkre kattintva keresgélhetünk. Rakhatunk ki mi is "hirdetést" amire aztán írhatnak az ismerkedni vágyók ^^. Regisztráció szükséges.
http://www.nihongo.aikidoka.ru: Bár ez egy orosz oldal, de elég sok hasznos dolog van rajta. Érdemes megnézni. Google fordítóval nagyjából lehet érteni mi micsoda.
http://lustajapantanar.dokkoisho.com: Ez az oldal annyiban hasznos, hogy fent van a Genki I-II és a Minna no nihongo magyarul (csak a magyarázó részek, a feladatok és párbeszédek .. stb-k nem.) Akinek gondot jelent az angol, az használhatja ezeket az eredeti könyvek mellé.
Most hirtelen ennyi jutott eszembe, remélem ti is hasznosnak találjátok majd ezeket az oldalakat.
